Startra készen a négy újabb Galileo műhold

Startra készen a négy újabb Galileo műhold

 

Az előzetes terveknek megfelelően december 12-én útnak indítják a Galileo navigációs műholdrendszer négy új tagját. A felbocsátás helye az eddig megszokottak szerint a francia guyanai Kourouban lesz, ahol az Arianespace vállalat Ariane-5 rakétájával fogják közepes magasságú (23 500 km) Föld körüli pályára állítani a műholdakat.

A felbocsátás helye az eddig megszokottak szerint a francia guyanai Kourouban lesz, ahol az Arianespace vállalat Ariane-5 rakétájával fogják közepes magasságú (23 500 km) Föld körüli pályára állítani a műholdakat.

A hordozórakéta és a műholdak ugyan már egy hónapja az indítás helyszínén tartózkodnak, azonban a műholdaknak az Ariane-5-höz való illesztésük előtt még több teszten kellett átesniük annak érdekében, hogy az indításért felelős mérnökök megbizonyosodjanak afelől, hogy semmi károsodás nem érte a műszereket az indítás helyszínére vezető út során.

A sikeres ellenőrzést követően a műholdak csatlakoztatása következett a kioldást vezérlő adapterhez, amit az úgynevezett fit-check folyamat követett, amely során a szakemberek a megfelelő mechanikus és elektronikus kapcsolódást vizsgálták a műholdak és az adapter között. Ezután a műholdakat kellő mennyiségű üzemanyaggal is ellátták annak érdekében, hogy a szükséges pályamódosításokat a tervezett 12 éves üzemidő alatt el tudják végezn

 

A Galileo műholdak az űrközpont S1A szerelőcsarnokában (Kép: ESA /CNES-Arianespace / Optique video du CSG / S Martin)

A műholdak ellenőrzésével párhuzamosan az Ariane-5 ES hordozórakéta előkészítése is zajlott, a két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát (SBR – Solid Rocket Boosters) már csatlakoztatták is a kriogén első fokozathoz (EPC – Cryotechnic Main Stage). Az előkészületek következő lépése a tárolható hajtóanyagú fokozat (EPS – Storable Propellant Stage) felhelyezése volt, amelynek a fő feladata, hogy az űrben az első fokozat leválását követően a műholdakat a megfelelő pályára juttassa. Ennek a fokozatnak a hajtóanyaga monometil-hidrazin (MMH) és nitrogén-tetroxid (N2O4), ami egyben meg is különbözteti az Ariane-5 ES változatát az Ariane-5 ECA-tól, ugyanis az előbbi típus kriogén felső fokozatot (ESC – Cryotechnic Upper Stage) használ folyékony hidrogénnel és oxigénnel, emellett leginkább távközlési eszközök geostacionárius pályára való állítására alkalmazzák.

Az Ariane-5 hordozórakéta összeszerelése a francia guyanai űrközpontban. (Kép: ESA / CNES-Arianespace / Optique video du CSG / S Martin)

A végső ellenőrzéseket követően a rakétát elszállítják a felbocsátás előtti utolsó tartózkodási helyére, ahol a műholdakat tartalmazó platformot egy védő orrkúpban felhelyezik a rakéta tetejére.

A műholdakat fedő orrkúp szétválása a felbocsátást követően. (Fantázikép: ESA)

Az Arianespace Ariane-5 hordozórakétáinak idén a Galileo kvartett Föld körüli pályára állítása lesz az utolsó küldetése, ez a típus idén már 5 sikeres felbocsátást tudhat maga mögött, egyenként 2-2 műholddal. A december 12-i indítás az eddig 18 műholdból álló Galileo konstellációt 22 tagúra fogja növelni, ami újabb nagy lépést jelent a globális lefedettséget jelentő 24 (plusz 6 tartalék) műholdból álló teljes konstelláció irányába.

Forrás: esa.int