Elérhetővé váltak a Galileo műholdak műszaki paramétereit leíró metaadatok

 

Elérhetővé váltak a Galileo műholdak műszaki paramétereit leíró metaadatok

A GNSS technológia nyújtotta cm-es pontosságú helymeghatározás eléréséhez elengedhetetlen a műholdak antenna-rendszerének geometriai és fáziscentrum (PCV)  paramétereinek ismerete, hiszen nem csak a földi GNSS eszközöket, de a műholdakat is egyedi paraméterezésű modellek írnak le.

A Galileo műholdas rendszer kezdeti szolgáltatásában (Initial Service) két műszaki paramétereiben eltérő műhold típus működik. Az egyik a Galileo rendszer teszt-fázisának (IOV – In-Orbit Validation) két műholdjai, illetve későbbiekben felbocsátott  FOC (Full Operation Capability) műholdak.

1, A Galileo IOV és FOC műholdjainak vonatkoztatási rendszere

  1. ábra: A Galileo tesztfázisában (IOV) részt vevő műhold (GSAT01) vonatkoztatási rendszerének origója és az abból kiinduló X, Y és Z tengelyek

A különböző modulok helyének és méretének meghatározását segíti a Galileo műholdak saját vonatkoztatási rendszere (RF – Reference Frame). A fenti ábrán (1. ábra) a Galileo IOV műholdjának vonatkoztatási rendszere (jobbsodrású) látható, amelynek az origója a műhold sarkában található. Az origóból kiindulva a +X tengely a műhold testének a hosszanti tengelyével párhuzamosan fut, míg az +Y tengely ugyan abban a síkban, de az +X tengelyhez viszonyítva merőleges irányba mutat. A +Z tengely pedig a fő navigációs antennával egyazon irányban mutat.

A FOC műholdaknál (2. ábra) a fő tengelyek iránya azonos az IOV műholdakéval, azonban fontos különbség, hogy a vonatkoztatási rendszer origója nem a műszer sarkában van, hanem a felbocsátás során az adapterhez való kapcsolódásért felelős felületen, a műhold testének közepén található.

  1. ábra: A FOC műhold (GSAT02) vonatkoztatási rendszerének origója és az abból kiinduló X, Y és Z tengelyek

2, A Galileo műholdak irányítottsága

A Galileo műholdak Föld körüli keringésük során több pozíciókorrekciót kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy a fő energiaellátásukat biztosító napelemek folyamatosan a Nap felé nézzenek és a navigációs antenna egyben a Föld felé is irányuljon. Ezt a két feltételt hivatott megoldani az úgynevezett yaw-steering (3. ábra) , amely során a műhold a Z tengelye körül forog („yaw”), miközben a Nap beérkező sugaraira merőleges Y tengely elfordul. Fontos kiemelni, hogy pozícióváltásnak a további oka, hogy az óramodulnak folyamatosan a Nappal ellentétes irányba kell nézni ezzel védve a napsugárzás okozta hőmérsékleti változásoktól. A yaw-steering során változó irányszög (Ψr) meghatározására vonatkozó egyenletek elérhetők az European GNSS Service Center honlapján.

  1. ábra: A Nap – műhold – Föld egymáshoz viszonyított pozíciója a Galileo keringése során (Forrás: 2009 Astrium GmbH)

3, A Galileo műholdak súlyra vonatkozó paraméterei

A fő fizikai paraméterek, mint a súly és tömegközéppont (COM – Center of Mass) különbözőek az egyes Galileo műholdaknál, ráadásul a műholdak életideje során ezek változnak is, mert függnek a műholdakban tárolt, még fel nem használt üzemanyag mennyiségétől. A súlyra és a tömegközéppontra vonatkozó legfrissebb adatok a LRIS (Laser Ranging Service) honlapján érhetők el.

4, Antennára vonatkozó információk

A Galileo műholdak fáziscentrum külpontosságának (PCO – Phase Center Offset) a viszonyítási pontja az antenna referencia pontja (ARP – Antenna Reference Point), amelynek a pontos helye az IOV és FOC műholdaknál az eltérő vonatkoztatási rendszerük (Lásd: 1. pont) miatt különböző, azonban a vonatkoztatási rendszeren belül már azonos (1. táblázat). Ezzel szemben az ANTEX (ANTenna EXchange formátum) adatcsere megoldás vonatkoztatási rendszerében (2. táblázat) az antenna referencia pont a műhold tömegközéppontjához lett meghatározva, így annak pontos helye eltérő az összes Galileo műholdnál.

1. táblázat: Az antenna referencia pont (ARP) helye a műhold saját és az ANTEX vonatkoztatási rendszerében az IOV műholdak esetében

GSAT ARP a műhold VR-ben [mm] ARP az ANTEX VR-ben [mm]
X Y Z X Y Z
0101 1375.50 600.00 1100.50 -169.60 28.90 547.10
0102 1375.50 600.00 1100.50 -170.20 28.80 549.10
0103 1375.50 600.00 1100.50 -170.21 29.58 547.69
0104 1375.50 600.00 1100.50 -170.18 28.96 548.99

2. táblázat: Az antenna referencia pont (ARP) helye a műhold saját és az ANTEX vonatkoztatási rendszerében a FOC műholdak esetében

GSAT ARP a műhold VR-ben [mm] ARP az ANTEX VR-ben [mm]
X Y Z X Y Z
0201 140.00 0.00 1215.00 176.89 -13.48 653.09
0202 140.00 0.00 1215.00 171.61 -12.60 652.69
0203 140.00 0.00 1215.00 119.54 -9.24 653.83
0204 140.00 0.00 1215.00 121.14 -9.24 653.84
0205 140.00 0.00 1215.00 118.56 -9.88 649.54
0206 140.00 0.00 1215.00 119.23 -9.51 649.74
0207 140.00 0.00 1215.00 121.17 -9.52 649.71
0208 140.00 0.00 1215.00 121.08 -10.43 649.72
0209 140.00 0.00 1215.00 121.49 -9.60 650.00
0210 140.00 0.00 1215.00 122.18 -9.61 649.72
0211 140.00 0.00 1215.00 123.08 -10.23 649.73
0212 140.00 0.00 1215.00 117.23 -9.88 649.73
0213 140.00 0.00 1215.00 122.66 -10.33 649.73
0214 140.00 0.00 1215.00 121.60 -9.42 649.73

A navigációs antennák a műholdak felbocsátását megelőzően átestek egy úgynevezett süketkamrás abszolút kalibráción, amelyet a Galileo által használt mindegyik frekvencián (E1, E5 és E6) elvégeztek. A kalibráció során mesterséges navigációs jelet használva az antennát a három tengelye körül forgatva meghatározható a fáziscentrumra (PCO/PCV) vonatkozó modell adatok.

A fáziscentrum külpontossága mellett annak változásának (PCV – Phase Center Variation) az értéke is megtalálható az ANTEX fájlokban, ahol attól függően, hogy IOV vagy FOC műholdról van szó, különböző felbontásban találhatók meg a PCV értékekhez tartozó azimut és magassági szögek. Amíg az IOV műholdak esetében 181×15-ös rácshálóban 2°-os azimut és 1°-os nadír felbontásban állnak rendelkezésre a PCV értékek, addig a FOC műholdaknál kisebb 73×41-es rácshálóban és 5 °-os azimut, valamint 0.5 °-os nadír felbontás érthető el.  Ezek az adatok az European GNSS Service Center (GSC) által publikált ANTEX fájlban bárki számára elérhetőek.

4, Műholdak geometriáját leíró paraméterek

A Galileo műholdak felépítése az úgynevezett „box-wing” modellel írható le, amelynek az alapja egy központi test („box”) és a hozzá csatolt két szárnyként („wing”) üzemelő napelem cellák. A műholdak Föld körüli pályájuk során csupán a központi test három oldalát (-X, -Z és +Z  oldalak) éri napsugárzás. A European GNSS Service Center a központi műholdtest és a napelem panelek területe mellett azok abszorpciós (α ), tükröződési (ρ) és diffúziós tükröződési (δ) együtthatójáról is ad információt. Az említett együtthatók a műholdak üzemideje alatt változhat, így az értékük külön-külön elérhetők a műholdak életidejének az elejére (BOL – Beginning Of Life) és a végére (EOL – End Of Life) vonatkozólag is.

 5, Laser Reflector (LRR) elhelyezkedése

A Galileo műholdak egyik fontos modulja a Laser Reflector (LRR), amelynek a feladata, hogy a földi műholdlézeres állomásokról érkező lézersugarat visszaverje a Föld irányába, ezzel lehetővé téve a műholdak pontos pályaadatainak a nyomon követését az akár szub-centiméteres pontossági tartományban. Az LRR fáziscentrumának a pontos helye mind a műhold, mind pedig ANTEX vonatkoztatási rendszerben meghatározott (3-4. táblázat).

3. táblázat: A LRR fáziscentrumának a pontos helye az IOV műholdaknál

GSAT LRR a műholfd VR-ben [mm] LRR az ANTEX VR-ben [mm]
X Y Z X Y Z
0101 2298.00 595.00 1174.00 -1092.10 33.90 620.60
0102 2298.00 595.00 1174.00 -1092.70 33.80 622.60
0103 2298.00 595.00 1174.00 -1092.71 34.58 621.19
0104 2298.00 595.00 1174.00 -1092.68 33.96 622.49 


4. táblázat: A LRR fáziscentrumának a pontos helye a FOV műholdaknál

GSAT LRR a műhold VR-ben [mm] LRR az ANTEX VR-ben [mm]
X Y Z X Y Z
0201 -703.00 -27.50 1120.45 1019.89 14.02 558.54
0202 -703.00 -27.50 1120.45 1014.61 14.9 558.14
0203 -703.00 -27.50 1120.45 962.54 18.26 559.28
0204 -703.00 -27.50 1120.45 964.14 18.26 559.29
0205 -703.00 -27.50 1120.45 961.56 17.62 554.99
0206 -703.00 -27.50 1120.45 962.23 17.99 555.19
0207 -703.00 -27.50 1120.45 964.17 17.98 555.16
0208 -703.00 -27.50 1120.45 964.08 17.07 555.17
0209 -703.00 -27.50 1120.45 964.49 17.9 555.45
0210 -703.00 -27.50 1120.45 965.18 17.89 555.17
0211 -703.00 -27.50 1120.45 966.08 17.27 555.18
0212 -703.00 -27.50 1120.45 960.23 17.62 555.18
0213 -703.00 -27.50 1120.45 965.66 17.17 555.18
0214 -703.00 -27.50 1120.45 964.6 18.08 555.18

 6, Hardverkésés

Hardverkésésnek azt az időtartamot nevezzük, amely során a vivőjel eljut a műhold fedélzeti oszcillátorától az antennáig. Ez az időmennyiség azonban eltérő az egyes Galileo műholdaknál (IOV – FOC) és az általuk használt frekvenciáknál (E1, E5, E6) is. Ennek a jelentősége abból adódik, hogy a műhold az adott frekvenciákon így nem ugyanabban az időpontban sugározza a jelet.

Az alábbi táblázatban bemutatásra kerül az IOV műholdakra vonatkozó jelkésleltetés az elsődleges és redundáns   alrendszerben (4. táblázat) egyaránt, illetve az egyes frekvenciák között (DCB – Differential Code Bias) mért különbség (5. táblázat).

4. táblázat: Az IOV műholdaknál tapasztalható jelkésleltetés a fő és tartalék rendszernél

GSAT Elsődleges alrendszer [ns] Redundáns alrendszer [ns]
E1 E5 E6 E1 E5 E6
0101 1214.8 1205.1 1208.9 1215.2 1204.9 1206.7
0102 1218.9 1212.0 1211.2 1218.9 1212.5 1211.7
0103 3149.3 3146.9 3149.8 3150.3 3149.3 3150.1
0104 3150.1 3148.1 3148.3 3151.9 3150.7 3149.8

 5. táblázat: AZ IOV műholdaknál mért DCB értéke a különböző frekvenciáknál

GSAT E1-E5a E1-E5b E1-E6
[ns] [m] [ns] [m] [ns] [m]
0101 9.71±0.38 2.910±0.115 9.77±0.32 2.929±0.095 6.32±0.37 1.894±0.111
0102 6.97±0.41 2.089±0.122 6.87±0.33 2.060±0.099 7.41±0.30 2.220±0.90
0103 2.15±0.48 0.644±0.144 2.11±0.39 2.634±0.117 -0.77±0.31 -0.230±0.094
0104 2.14±0.39 0.641±0.116 2.15±0.50 0.644±0.150 1.82±0.25 0.546±0.076

Forrás: gsc-europa.eu