Galileoról

Rövid áttekintés a Galileo műholdas rendszerről

A Galileo Galilei-ről elnevezett műholdas navigációs rendszer a már évtizedek óta üzemelő rendszerek európai megfelelője, amelyet az Európai Unió és az Európa Űrügynökség (ESA) közösen hoz létre és tart fenn. Kiépítésének elsődleges célja egy olyan navigációs rendszer kiépítése volt, amely függetlenné teszi az Európai Uniót a már meglévő navigációs rendszerektől. Fontos különbség, hogy koordinálása nem katonai, hanem polgári alapon működik, használata háborús konfliktusok esetén sem korlátozható, a felhasználók függősége megszűnik. A Galileo további nagy előnye, hogy a többi rendszerrel ellentétben később fejlesztették ki, ami lehetővé tette, hogy a legújabb technológiák alapján valósuljon meg. A Galileo jelenleg a kezdeti szolgáltatás (Initial Service) keretein belül 22 műholddal működik, így a navigációs rendszer már hatékonyan használható nem csak navigációs hanem akár geodéziai célokra is. A teljes lefedettséget még ugyan nem érte el, azonban a tervezett 30 műholdból álló teljes konstelláció kiépítése folyamatosan zajlik, amelynek a befejezésése 2020-ban kerülhet sor.

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés
1990
február

Az első dokumentumok

A GPS monopolhelyzetéből adódó veszélyek, illetve a GNSS piac előnyei miatt az Európai bizottság 1999. februárjában egy átfogó dokumentumot adott be, amelyben a globális navigációban való Európai részvételre hívja fel figyelmet. A közlemény hangsúlyozza, hogy Európa nem kíván további függőséget fenntartani más  műholdas rendszerekkel (GPS, GLONASS), ugyanakkor azokkal  a kompatibilitást fenntartaná.

2001
február

Zöld utat kap a Galileo

Az Európai Unió a beadott bizottsági határozatot alapján támogatja  a Galileo  Európai Űrügynökséggel való közös finanszírozását és fejlesztését.

2002
november

A tervezési fázis elindulása

A tervezési fázis elindulása

Elindul a még földi tesztelési és tervezési szakasz (GSTB-V1 –  Galilelo Sytem Test Bed-Version 1), amely  egészen 2004. december 24-ig tartott. A GSTB-V1 során GPS műholdak mérési adatait dolgozták fel a Galileo fő algoritmusainak a megtervezéséhez, ugyanis a GPS rendszer fő tulajdonságai (műholdak dinamikája és a vivőjel frekvenciatulajdonságai) hasonlítottak leginkább  a még tervezési fázisban lévő  Galileo-hoz.

2003
január

Épülnek az első földkörüli pályára szánt műholdak

Első Föld körüli pályára szánt tesztműholdak (Galielo In-Orbit Validation Element)  fejlesztésének az elindítása.  A program legfőbb célja a fedélzeti műszerek és a földi vevőberendezések tesztelése volt. A tesztrendszer üzemeltetését egy központi feldolgozó központ (Giove Processing Center) és 13  kísérleti követőállomás (Giove Sensor Stations) végezte.

2005
december

A GIOVE-A Föld körüli pályára állítása

A GIOVE-A Föld körüli pályára állítása

A kazahasztáni Baikonur-ből  2005. december 28-án  Szojuz rakétákkal útnak indították a GIOVE-A nevezetű tesztműholdat, amelyenke a fejlesztését a britt Surrey Satellite Technology Limited (SSTL) végezte.  A felbocsátást követően a  kisérleti és tesztadatok sugárzása számos ellenőrzést követően 2006 január 12-én kezdődhetett el. A tesztadatok sugárzása egyben az is jelentette, hogy sikerült a ITU (International Telecommunication Union) által fentartott frekvenciasávot lefoglalni.

2008
április

A GIOVE-B útnak indítása

A GIOVE-B útnak indítása

Hasonlóan a GIOVE-A-hoz, a GIOVE-B-t is a kazah Baikonour-ből indították, azonban a műholdakat már európai konzorciumban (European Satellite Navigation Industries) az Alcatel Space Industries, Alenia Spazio , Astrium GmbH , Astrium Ltd  és  Galileo Sistemas y Servicios közösen fejlesztette. Az GIOVE-B már az új hidrogén mézer atomoróvál volt felszerelve, amely egyben a műholdas navigáció során használt legpontosabb atomóra. Emelett még újdongság volt, hogy a nagypontosságú távolságmérést lehetővé tevő lézeres távmérővel is felszerelték.

2011
október

Az első Föld körüli tesztelési fázis megkezdése (In-Orbit Validation)

Az első Föld körüli tesztelési fázis megkezdése (In-Orbit Validation)

Az In-Orbit Validation – IOV  (Tesztelési fázis) elindításához a  szükséges két-két műholdat az eddig megszokott Szojuz rakétákkal állítottak pályára, azonban a felbocsátás helye már Új-Guienea-ban volt. A fejlesztésért a  német OHB System volt felelős, ugyanakkor a navigációs rádiójeleket előállító berendezések a brit Surrey Satellite Technology cégnél készültek. Az első két műhold indítása 2011. október 21-én történt, míg az utolsó kett rá egy évvel, 2012. október 12-én került sor, amelyek  a GIOVE-al ellentétben már tagjai  lesznek a teljes konstellációnak.

2014
augusztus

Úton a teljes kiépítettség felé (Full Operational Capability)

Úton  a teljes kiépítettség felé (Full Operational Capability)

Full Operational Capability  (FOC )  kereteien belül az első két műholdat 2014. augusztus 22-én bocsátották fel a dél-amerikai Új-Guienea-ból, azóta pedig folyamatosan indították az új műholdakat, amelyeket az Európa Úniós tagországokban rajzversenyt nyert gyerekekről neveztek el.

2016
december

Megkezdi működését a Galileo (Initial Service)

Megkezdi működését a Galileo (Initial Service)

A Galileo rendszer elindítja a már 18 műholdból álló  kezdeti szolgáltatását (Initial Service), így a szolgáltatás már civil felhasználók számára is elérhetővé vált.

2017
december

Újabb négy Galileo műhold indult útnak

Újabb négy Galileo műhold indult útnak

Az Arianespace vállalat Ariane-5 rakétájával négy új műholdat állítottak föld körüli pályára 2017. december 12-én. Az indítás az eddig 18 műholdból álló Galileo konstellációt 22 tagúra növelte.

A Galileo jelenlegi szolgáltatásairól

A Galielo kezdeti szolgáltazásával elindult (2016. december 15-én)  a már éles rendszerüzemelés, amely ingyenes hozzáférés keretein belül lehetővé tette a felhasználók részére a Galileo nyújtotta hely- és időmeghatározást. A Galileo kezdeti szolgáltatásait az Európai GNSS Ügynökség (GSA) irányítja, viszont a Galileo programot az Európai Bizottság koordinálja, amely az Európai Űrügynökségre (ESA) bízta a rendszer telepítését és az operatív feladatok műszaki támogatását.

A ingyenes szolgáltatáscsomag  bárki számára hozzáférhető, ellentétben a pontosabb adatokkal, amiért már fizetni kell. A nagyobb pontosság eléréséhez a Galileo műholdjai mellett a földi infrastruktúra is készen áll, ugyanakkor a jelek még nem érhetők el folyamatosan, így a  szolgáltatás más navigációs rendszerekkel kiegészítve használható.

Galileo a következő szolgáltatások ingyenes nyújtását kezdte meg:

  • Veszélyhelyzetek kezelésének támogatása: Ma órákba telik, mire egy elveszett személyt megtalálhatnak a tengeren vagy a hegyekben. A kutatás-mentés szolgáltatás segítségével (Search and Rescue Service –SAR), a Galileóval kompatibilis jeladóval segélyjelet adó személyt hamarabb megtalálhatják és kimenthetik, mivel a felderítési idő 10 percre csökken. A szolgáltatás későbbi továbbfejlesztésével a segélyjel leadója is értesítést kap majd arról, hogy meghatározták a hollétét, és útban van a segítség.
  • Pontosabb navigáció a lakosság számára: A Galileo nyilvános szolgáltatása ingyenes piaci helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatást fog nyújtani, amit az okostelefonokba vagy az autók navigációs rendszerébe épített, a Galileo jeleit használó lapkakészletek (chipsets) révén lehet majd igénybe venni. 2016 őszén piacra kerültek ilyen okostelefonok, és azok e jelek révén immár pontosabb helymeghatározást nyújthatnak. 2018-ra a Galileót minden Európában forgalomba hozott új járműmodellbe beépítik, és az több eszköz számára tökéletesített navigációs szolgáltatást fog nyújtani, valamint lehetővé fogja tenni az e-segélyhívó rendszer használatát. A navigációs eszközöket használók különösen a nagyvárosokban élvezhetik majd a Galileo által biztosított pontosabb helymeghatározás előnyeit, ahol a magas épületek most gyakran blokkolják a műholdas jeleket.
  • Jobb időbeli összehangoltság a kritikus infrastruktúrák számára: Nagypontosságú órái révén a Galileo lehetővé teszi a banki és pénzügyi tranzakciók, a telekommunikáció és az intelligens energiahálózatok megbízhatóbb időszinkronizálását. Ez hatékonyabbá fogja tenni a működésüket.
  • Biztonságos szolgáltatások a közigazgatási szervek számára: A kormányzati ellenőrzésű szolgáltatása (Public Regulated Service – PRS) révén a Galileo olyan közigazgatási szerveket is támogatni fog, mint a polgári védelmi szolgálatok, humanitárius segélyszolgálatok, vámhivatalok és a rendőrség. Különösen ellenálló és teljesen titkosított szolgáltatást kínál majd a kormányzati felhasználóknak nemzeti veszély- vagy válsághelyzetekben, például terrortámadások esetén, a szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében.