A Galileo, Európa műholdas hely- és időmeghatározó konstellációja mára a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszerévé nőtte ki magát.
A Galileo napjainkban már több mint 3,5 milliárd felhasználó számára biztosít méteres pontosságú adatokat szerte a Földön.
A műholdak számára az első lépcsőfok az ehhez vezető úton az Európai Űrügynökségnek (ESA) a hollandiai Noordwijkben található technológiai központjának, az ESTEC-nek (European Space Research and Technology Centre) a tesztlétesítménye, amely egyben Európa legnagyobb műholdas tesztelő egysége is. A Galileo műholdak segítségével történt legelső pozíciómeghatározás az ESTEC-ben történt 2013 márciusában, miután az első négy kísérleti (IOV) műholdat pályára állították. Minden további, az azóta összesen 34 felbocsátott Galileo műholdat pályára állításuk előtt itt, az ESA tesztközpontjában vizsgálták meg. A nagyjából 3000 m2-en elterülő komplexum számos tesztfelszerelésnek ad otthont, amelyek képesek az űrbéli környezet megannyi részletét szimulálni a zajtól a vibrációkon át a vákuum- és hőmérsékleti szélsőségekig.
A németországi OHB vállalat hathetente készít el egy-egy újabb műholdat, amelyet aztán ide, az ESTEC tesztközpontjába szállítanak. Itt aztán egy három hónapig tartó tesztidőszak veszi kezdetét, amelynek sikeres lezárulását követően az Ügynökség felbocsátásra alkalmasnak nyilvánítja a vizsgált műholdat.
Jelenleg 28 első generációs Galileo műhold van szolgálatban, amelyekhez az elkövetkező években további 10 fog csatlakozni. A fejlesztés alatt álló második generációs műholdcsalád feltehetően az évtized második felében követheti majd a mostaniakat a pályán.
Az ESTEC-ben zajló tevékenységekről az alábbi videóban kaphatunk egy kis ízelítőt:
(Forrás: ESA / YouTube)